zazie a londoni metron

Sorra valnak valora a gyerekkori almaim. Nyaron George Michaelt lattam eloben a Wembleyben, tegnap pedig a gimnazista eveink egyik nagy kedvencet, a Pogues-t. Ok ir meg punk meg folk es nagyon szeretjuk oket mert nagyon jot lehet rajuk ugralni, es az enekesuk, Shane McGowan egy kedves regi ismerosom szerint a vilag legcsunyabb embere. De ez egyebkent nem is igaz, mert kello tavolbol nezve kifejezetten jokepunek tunt, raadasul szerintem semmit nem valtozott az elmult husz evben - lehet hogy fiatalnak ronda volt, de oregnek elegge rendben van.

Az este azzal kezdodott, hogy mivel nem volt kedvem munka utan hazabuszozni hogy aztan visszametrozhassak Brixtonba (en eszakon lakom, a koncert delen volt, es a ketto kozt feluton dolgozom), elhataroztam hogy korabban kiszallok a helyszinre es terepszemlet tartok. A koncertcsarnok gyors felterkepezeset kovetoen egy kozeli kocsmaban utottem fel a fohadiszallasomat, ahol a helyi lakossaggal sikerult kozelebbi ismeretsegbe kerulnom. Brixton eleg rossz hiru kornyek, Pest nyockerjehez hasonlitanam talan, pedig egyebkent nincs vele semmi baj, csak kabe husz eve sok volt arrafele az etnikai verekedes meg fegyveres konfliktus. Na hat mindez ma nem latszik, a kocsma kozonsege teljesen normalis atlag-angolokbol allt - bar ez nem is igaz mert az en ujdonsult haverjaim eppenseggel skotok voltak, melynek kovetkezteben csak gigaszi erofeszitesek aran sikerult megertenem amit mondtak. Miutan meghivtak egy sorre, lelkesen ecseteltek, milyen klassz lesz majd, amikor elkezd jatszani a zenekar es a kozonsegben mindenki egyszerre hajitja a levegobe a soret, es akkor kezdodik a tombolas! Levegobe hajitott sor tenyleg volt, de semmikepp sem neveznem tomeg-jelensegnek, de azert megadta az alaphangulatot.

Koncert-partnerem egy jol megallapodott otven koruli pocakos kopaszodo ugyved volt, aki ugyanakkor nagyon lelkes zenerajongo, es testornek sem utolso! O vigyazott hat ram, kiveve mikor kikeredzkedtem vecere (negy sor utan ez megbocsathato) es visszafele sikerult eltevednem a tomegben, es a kemeny mag kozt lyukadtam ki - alaposan megpogoztattak a fiuk. A pogo az egy tanc-szeruseg, gimis korunkban igen kedvelt formaja volt a szorakozasnak, az a lenyege hogy osszevissza hadonaszva kell ugralni es lehetoleg minel nagyobbat taszitani a hozzad kozel ugralo tarsaidon. Nem mondom hogy rosszul esett ez a kis nosztalgia-ereszdelahajam, de volt egy pillanat mikor komolyan felni kezdtem, hogy ha most megbotlom, konyortelenul agyon fognak tiporni. Ekkorra mar masok izzadsagatol es soretol aztatva ugraltam az enervalt enekest hallgatva, aki teljes mozdulatlansaga ellenre hihetetlen szenvedelyesen uvoltotte egyik slagert a masik utan. A hangositas remes volt, a zenekar rutinbol jatszott, de a kozonseg megis imadta a musort, a leghiresebb szamaikat jatszottak vegig, es nem volt megallas. Nagy nehezen Eddie baratomat is ujra megleltem, es innentol kezdve biztonsagban mulathattam tovabb. Hat igy elte ujra Agi a kamaszkorat ezen a hideg teli kedd esten.

Ha valaki skype-ol, hat most mar nekem is van cimem hozza: zazieinlondon vagyok. Es google talk-om is van, erdosa@gmail.com

Meg tudja valaki mondani hogyan tudok linkeket feltolteni a linkfalra? Es hogyan tudom felhatalmazni olvasoimat hogy beleszoljanak kommentekkel a blogomba? Ert valaki ehhez?

Ennek a bejegyzesnek persze sokkal korabban lenne a helye, mivel az eskuvo, ami miatt Berlinbe utaztam, majus elejen volt.

Most jartam eletemben eloszor Berlinben ugy rendesen. Nagyon furcsa hely, es furcsa erzesekkel jottem el onnan. Meg sehol nem ereztem - talan Jeruzsalemet kiveve - hogy egy hely ennyire elvalaszthatatlan lenne a tortenelmetol. Berlinben az embernek mindenrol vagy a haboru vagy a szocialista negyven ev jut eszebe. Persze lehet hogy ezen nem kene csodalkozni de engem megis megutott. Berlint tele van ellentmondasokkal, izgalmas es kulonos es nyomaszto es falanszter-szeru es gazdag es lepukkant es eredeti es muveszi es mely. Es meg sajat jesivaja is van, meg ha amerikai import is, orosz bevandorlo diakokkal megtoltve - de hat ezen sincs mit csodalkozni. Nemetorszag legalabb igyekszik.

Es hat nagyon idoutazas-hangulata volt az egesznek, talan mert foleg a varos keleti feleben tartozkodtam. Mintha minden - kiveve persze a nyugati autokat - megmaradt volna a 25 evvel ezelotti allapotaban. En nem mondhatom hogy boldog gyermekkorom volt a szocializmusnak koszonhetoen, es semmikepp sem kedves/kellemes nosztalgiaval gondolok vissza azokra az idorke, mar amennyi nekem kijutott beloluk; remelem senki nem tart emiatt arulonak vagy hazugnak, de gyerekkent is ruhelltem az egeszet - persze jutalom-taborba menni klassz volt de oda nyilvan szocializmus nelkul is mentem volna, egyszeruen mert megerdemeltem - mondanak a L'Oreal lanyok... Szoval en sose buktam a mozgalmi dal-eneklos tipusu bulikra meg az egesz szocialista-nosztalgia eleterzesre. Tehat egyaltalan nem volt joleso erzes azokkal a hangulatokkal szembesulni ujra, amiktol akkora orommel szabadultam meg a nyolcvanas evek vegen.

Berlin nekem foleg ez a Masok elete c filmben is oly huen lefestett nyomasztas volt. Viszont meg kell mondjam, a sor sehol nem olyan finom, mint az ex-NDK-ban. Es ha nyugati arakon is, de kaphatok meg a regi keletnemet markak...

Londonban mar neha 20 fok fole is megy a homerseklet. Ilyenkor a metroban a kovetkezo hangzik el a hangosbemondobol: 'Dear ladies and gentlemen, in this hot weather we recommend that you always carry a bottle of water with you...'

Ebed a parkban

Most hogy londoni belvarosi irodai bige lettem, egeszen mas szemszogbol latszik a vilag. Itt peldaul minden nap jar egy ora ebedszunet. Ilyenkor kiozonlenek az emberek az irodaikbol, es megszalljak a kornyek utcait, kocsmait, parkjait. Nagyon kedves latvany, ahogy ezeken a mostansag szep napsuteses koradelutanokon furtokben lognak az oltonyos-feher bluzos irodistak a pub-ok elott a jardan, es kinn a napfenyben acsorognak sorozve-ebedelve. En a parkba szeretek menni, ott piknikelni, fuben heverni. Kozben neha figyelem milyen kajakat esznek a tobbiek. En persze rettento egeszsegesen taplalkozom, de azt figyelem, masok is. Egyebkent Angliaban oriasi biznisz az elore csomagolt keszetel. Tele vannak vele az uzletek, foleg az ilyen irodas kornyekeken. Nemcsak megmelegitos kajak vannak, hanem szusi, gyumolcssalata, mindenfele zoldsegek martogatos szoszokkal, tesztasalatak, tortilla szendvicsek es meg sorolhatnam. Es persze mindenbol van bio valtozat meg fogyokuras is. De lehet hogy ez titeket egyaltalan nem erdekel? :-)

 

Kedves baratok, Akinek van kedve fotoimat nezegetni, ellatogathat az alabbi linkre, ahova mindenfele kepeimet feltoltottem az elmult kabe egy evbol. Enjoy! http://new.photos.yahoo.com/erdosagi

Van itt sok magyar, es vannak akik atutazoban erre jarnak. Es mostanaban sok idot toltok veluk. Sokkal mozgalmasabb az elet, amiota tagul a barati kor. Nagyon tetszik ez. A minap peldaul Somlai Juditnal volt nagyszabasu vasarnapi reggeli teruljasztal sok vendeggel, magyarokkal, angolokkal, friss koser bagellel es sajttal. Judit fantasztikus, kozep-europai hangulatu lakasban lakik amihez raadasul meseszep kert is tartozik, ugyhogy megerdemli hogy irigyeljuk. De legalabb neha mehetunk vendegsegbe :-) Aztan Brightonban is jartunk mas baratokkal, akik mar annyira berendezkedtek itt, hogy kocsijuk is van. Aznap epp nem esett a ho hanem meleg es napos volt az ido, igy a tengerpart a legszebb formajat hozta, sajnos rengeteg latogatoval, de nem szabad utalni az embereket. Valamiert erdekes modon Brighton vonzza a melegeket. Tudja valaki, miert? Na mindegy, mi csak maszkaltunk meg teraszokon uldogeltunk, es nagyon-nagyon kellemes volt. Azt leszamitva, hogy a hazaut masfel ora helyett negy orat tartott folyamatos dugok miatt.

Most kiszamoltam, 7 honapja nem nyultam a blogomhoz. Jo fej vagyok?

Es most tudjatok miert nyulok hozza ujra? Mert uj munkahelyem  van, es ez az elso napom, es annyira nincs semmi munka hogy meg blogolni is raerek. Lehet hogy gyongy eletem lesz nekem itt? Lecci ezt ne mondjatok vissza a fonokeimnek.

Szoval otthagytam az ekszerbizniszt, tobbek nagy banatara. Megse lesz belolem gyemant-broker. Hat igy is jo azert. Mert az uj hely sokkal klasszabb am, es jobban is fizetnek. Zsido civil szervezet es ugy hivjak hogy Institute for Jewish Policy Research (JPR). Azok a muvelt kevesek akik hallottak mar rola, vallon veregethetik magukat, mert tenyleg kevesen vannak. Akik meg nem hallottak rola, most mar tudjatok hogy a tajekozatlanok csoportjaba tartoztok. Sajnalom. A JPR kezeben a jovo. Kutatasra osztonzik a vilag gondolkodo embereit, meg hogy targyaljanak olyan nagy kerdesekrol mint kulonbozo etnikumok es vallasi csoportok egyuttelese, meg Izrael es Europa kapcsolata, meg a zsidok kapcsolata egyeb csoportokkal. Gondolom most mar ertheto, miert lesz ez erdekesebb mint a gyemant-meregetes, bar az is nagyon klassz volt.

Ha meg elnenek a Bronte-noverek, most atmehetnek hozzajuk teazni a yorkshire-i lapon at, ami ilyenkor a legszebb mert minden dombot - es errefele nagyon sok domb van - hanga borit, es ha messzirol nezed, olyan mintha mindent lila szonyeggel takartak volna be. Kietlen holdbeli taj, csak epp lilaban. Egeszen szurrealis elmeny. Ma reggel felfutottam (volna ha birtam volna szusszal) a kozeli domb tetejere es ott fenn valami olyasmit talaltam, amiben meg sosem volt reszem. A vegtelen csend es mozdulatlansag birodalmat. Ha egy ilyen helyen jarsz ahol te vagy az egyetlen mozgo dolog (nehany birka akadt itt-ott de csak fekudtek mintha szobrok lennenek), hirtelen felmerul benned a kerdes hogy letezel-e egyaltalan. Es ahogy ott ultem a nehez sotetszurke felhok alatt a lila szonyeggel korulottem, es az volt az erzesem hogy az egesz vilag csak lila dombokbol all mivel mindenhol csak ez volt amerre a szem ellat, hat ekkor a semmibol egyszercsak hihetetlen sebesseggel elhuzott az orrom elott egy vadaszrepulo. Azzal a fajta sebesseggel, amikor a hang csak masodpercekkel kesobb er oda, mint a latvany. Ez sem csokkentette a szurrealitas elmenyet...

 De a legszebb megiscsak a tenger. A hangok, ahogy a viz duborog es a siralyok sirnak (ahanyfele rikoltas, annyi kulonbozo fajta siraly, ezt ma tanultam), a halak es a rothado hinar szaga, a szel, a felhok, ide is masolom a kedvenc versem, John Masefield sokkal ugyesebben megfogalmazta amire gondolok. 

Sea-Fever

I must down to the seas again, to the lonely sea and the sky,
And all I ask is a tall ship and a star to steer her by,
And the wheel's kick and the wind's song and the white sail's shaking,
And a grey mist on the sea's face, and a grey dawn breaking.

I must down to the seas again, for the call of the running tide
Is a wild call and a clear call that may not be denied;
And all I ask is a windy day with the white clouds flying,
And the flung spray and the blown spume, and the sea-gulls crying.

I must down to the seas again, to the vagrant gypsy life,
To the gull's way and the whale's way where the wind's like a whetted knife;
And all I ask is a merry yarn from a laughing fellow-rover
And quiet sleep and a sweet dream when the long trick's over.

Unputdownable - a kreativ nyelvhasznalat szep peldaja, nagyon megtetszett. Mintha csak magyarbol forditotta volna valami trefas kedvu anglista. Egy poszteren lattam, ezzel reklamoznak egy uj bestsellert.

Ma a fel napot negykezlab toltottuk mindannyiran az irodaban, mivel az egyik munkas elvesztett egy kb. 3 milimeteres gyemantot, es azt keresgeltuk. Hat ilyenekkel toltotm en itt az idom...

Legkozelebb junius 15-18-ig tartozkodom Magyarorszagon. Remelem, talalkozunk!

Lag Baomer nagyon fontos datum a szamomra, mert vegre ujra hallgathatok zenet (Peszah utan kb egy honapig - hagyomanytol fuggoen - gyaszidoszak van, tehat csomo mindent nem szoktak ilyenkor csinalni ami oromteli, pl. eskuvo, zene, tanc, uj ruha, stb., es Lag baomer a nap amikor az egesznek vege). Iden azzal unnepeltem, hogy elmentem egyik nagy kedvencem, Stacey Kent koncertjere egy belvarosi jazz klubba. Elkepesztoen jo volt, es meg most is felfoghatatlan szamomra, hogy ez egy olyan varos, ahol az ember a kedvenceit rendszeresen lathatja-hallhatja eloben. Marcsi, nagyon irigykedtel volna, gondoltam is rad kozben...

A masik nagy orom a zeneboltok kinalata. Neha amikor kitor rajtam a vasarolhatnek, besetalok az Oxford streeten valamelyik zene-mega-aruhazba, es egy rakas cd-t veszek nagyon akcios arakon. A legutobbi gyongyszem amit sikerult beszereznem Nina Simone Here comes the sun cimu lemeze amire mar vagy tiz eve vagyom. Csabi eszembe is jutottal, emlexel mennyire szerettuk regen, es mindig meg akartam szerezni a Bergyilkosnoben levo dalokat (ez a kedvenc akciofilmem Bridget Fondaval, a Luc Besson-fele Nikita amerikai valtozata, amiben szinte vegig Nina Simone szol). Minden enekesno kozul neki van a legszomorubb hangja.

Az elmult hetekben nagyon elokerlo korokben kezdtem mozogni. Van itt a kornyeken egy idos ember, Mr. Lunzer, termeszetesen magyar szarmazasu, aki elkepesztoen gazdag. Azon a videken ahol lakom egyebkent ez nem megy ritkasag szamba. Minden szombaton magan-minjenje van a hazaban (ez azt jelenti hogy maszek zsinagogakent mukodik a haza es nala gyulnek ossze imadkozni). Pentek estenkent szoktam hozza menni, es persze nagyon erdekes szamukra egy szingli csaj aki raadasul magyar is, szoval mindjart meg is hivott pentek esti vacsorara. Az egesz olyan volt, mintha egy Agatha Christie konyvbe csoppentem volna, csak bridzseles nem volt meg gyilkossag. Ezust evoeszkoz, tavolkeleti szemelyzet akik feher egyenruhaban szolgaljak fel a vacsorat, a beszelgetes Ferrarikon tett europai korutakrol meg maganrepulokrol szolt. A haz pedig olyan mint egy muzeum, Mr. Lunzer ugyanis szenvedelyes regiseggyujto, foleg regi heber konyvekre es hazassagi szerzodesekre specializalodott. Sajnos egyetlen fia sincs, akihez ferjhez mehetnek... :-)

Nagyon rossz blogiro vagyok. Mar biztos nem is nezi senki a honlapot mert ugysincs ott soha semmi uj...

En egesz idaig azok taboraba tartoztam, akik hittek  benne hogy a rossz angol idojarasra vonatkozo kozhely csak egy mitosz. Most hogy kozel ket honapja itt lakom, szomoruan be kell latnom hogy tevedtem. Sajnos minden igaz, a sok eso meg a sok felho meg a sok szel. Az angolok meg egyfolytaban panaszkodnak, milyen aszalyos mostanaban az idojaras - de ha minalunk otthon esne ennyi eso, szerintem mar minden folyo kiaradt volna... Meg mindig kabatban-salban jarok, ami azert valljuk be igy majus vegen eleg vicces.

Par jo tanacs azoknak, akik Londonba keszulnek koltozni, mik azok a dolgok (a megelheteshez szukseges altalanos feltetelek mint peldaul alberlet vagy tomegkozlekedes mellett), amik megdobbentoen dragak itt Angliaban (es ezert erdemes otthonrol hozni - mar ha valaha ugy adodik hogy szuksege lehet az embernek ilyesmire).

• boritek
• eldobhato muanyag edenyek
• fodrasz-kozmetikus

Viszont lenyegesen olcsobban tudok paradicsomkonzervet meg teljes kiorlesu spagettit venni, ugyhogy minden eremnek ket oldala van. Ja, es epp most hallottam a hiradoban, hogy a benzinarak meg az otthoninal is magasabbak, pedig en tokre azt hittem hogy Europaban mi vagyunk a bajnokok...

Aprilis 27-tol majus 1-ig Pesten tartozkodom. erdekes lesz turistakent hazamenni, talan most elmarad majd az a sokak szamara bizonyara jol ismert nyomaszto erzes, amikor az ember megkozeliti a repterrol a belvarost, es erzi, milyen nem klassz itthon. Persze ez igy igazsagtalannak hangzik - mert ha mar egyszer ujra otthon van az ember, azert orulni is szokott hogy bar vannak jobb helyek is a vilagon de hat ez meg a mi hazank, mint abban a bizonyos viccben a vakondmama mondja.

Hat eleg nehez eldonteni, hol is kezdje az ember a meselest. Mindig elhatarozom hogy felirok minden erdekes kis aprosagot es majd ilyenekkel tuzdelem tele a naplomat hogy igazan izgalmas olvasmany legyen, de aztan persze mindig pont olyankor nincs nalam toll vagy papir es a vegen epp a sok erdekes kis aprosagot felejtem el.

Ugyhogy itt most mindenfele eszrevetelek stb kovetkeznek, itt-ott beletuzdelve egy-ket esemennyel.

A jovetelem mindjart nagyon vicces volt, sikerult kifognom egy ugybuzgo palyakezdot a becsekkolasnal, aki levagott kozel 40 eurora a hat kilos tulsulyom miatt. Az elhozott cuccokbol a tulsuly ellenere sikerult kifelejtenem nehany igen hasznos dolgot, mint peldaul az esernyo. ("Londonban majd esni fog es megazunk...") Na de nem baj, cserebe elhoztam egy tucat eldobhato borotvat, ez az indulas elotti panikszeru ejszakai pakolas kozben biztosan jo otletnek tunt....  

Londonban, mint azt mindenki tudja, az idom jelentos reszet zsidozassal toltom. Az elso fontos eszrevetelem ezzel kapcsolatosan az volt, hogy az angol zsidok nem szoktak kesni. Ugy latszik ez csak valami rossz magyar szokas. Raadasul hihetetlenul vendegszeretoek es kedvesek, es elhalmoztak mar az elso nehany napban meghivasokkal. Igazan jo erzes, amikor nem nezik levegonek az embert, mint peldaul a pesti zsinagogakban oly sokszor tortent velem.

Az elso hetem az intenziv eskuvo- es unnepi vacsora-jaras mellett munkakeresessel telt. Elhataroztam hogy nem leszek valogatos, a hulye bolcseszdiplomaimmal ugyse nagyon ertek semmihez, egyetlen erenyem hogy gyorsan gepelek, tehat ebbol kell megelni. Ezert elszegodtem egy kis ekszergyarto es -forgalmazo ceghez, az egesz nagyon csaladias, csupa pasi rajtam kivul, es a munka sem elvezhetetlen. Foleg amikor mar a masodik napomon gyemantokat biztak ram, ertekuk egyenkent kabe 50.000 Ft, hogy jatszadozzam veluk, rakjam oket novekvo sorrendbe stb. :-)

De azert par nap utan elgondolkodtam hogy biztosan itt akarok-e majd megoregedni, es biztos ami biztos alapon szetneztem a konyvkiadoknal, nem keresnek-e szerkesztoi munkatarsakat. Igy adodott hogy be is adtam egy helyre a jelentkezesemet, ez kabe egy hete tortent de eddig meg nem szoltak vissza. Ugy latszik egyelore nem lesz belolem Bridget Jones - aki mellesleg nagy hatassal van ram itt Angliaban, most fejezem epp be a konyv-valtozatot, es szenne vihogom magam a buszon olvasas kozben.

A sok unnep - Peszah 8 napja plusz szombatok - miatt boven van idom olvasni. Ilyenkor ha epp nem suvolt a jeges szel vagy zuhog az eso, lemegyek a parkba, amibol a kornyekemen szerencsere rengeteg van, es ott olvasgatok a padon, smaragzold pazsittol ovezve, narciszbokrok kozott... Igy sikerult elolvasnom a Sorstalansagot is, amit egyaltalan nem bantam meg, bar nagyon nehezen indult a dolog, ugyanis a film utan a konyv nem tudott kelloen lekotni. De aztan szerencsere hamar rajottem hogy a regeny sokkal jobb mint a filmvaltozat ami egyebkent mar akkor sem tetszett mikor lattam, de igy utolag meg plane nem. Kiveve az a jelenet mikor a Holdvilagos ejszakan-t eneklik a fiuk. Az szivbemarkolo. Szoval megallapitottam mint szakerto irodalmar, hogy a Sorstalansag egy jo regeny.

Ja tudom, meg azt akartam megirni, milyen helyen lakom. Eszak-nyugat Londonban vagyok, kifejezetten zsido kornyek, meghozza a gazdagabb fajtabol. Nagyon szep kertvarosi resz hatalmas villakkal es kertes hazakkal, csendes, parkos, erdos, valamelyik este peldaul egy roka es mokusok kisertek utamon hazafele. A legkozelebbi baratnom, Katarina (szlovak import Pozsonybol ket kisgyerekkel) szerencsere kozel lakik, es a pentek esteket rendszeresen nala toltom az uj hazaban. Nagyon jo fejek vagyunk egyutt - es gyakorlatilag kizarolag pasikrol beszelgetunk harmincas nokhoz illoen.

 

Próbaüzem. Még nem is vagyok Londonba!